A Biblia története

A Biblia neve az ógörög "βίβλος" (biblosz) szóból származik, amely "könyvtekercset" jelent. Az ókorban könyvnyomtatás természetesen még egyáltalán nem volt, sőt a középkorban a kódexeknél használt könyvkötészet sem volt akkor még elterjedt, ismert. Az iratokat papiruszból készült papírtekercsekre írták, és ilyen formában őrizték. (Egyébként a "biblosz" szó is a "büblosz" = papirusznád szóból származik.)

A Biblia különböző történelmi időkben, különböző szerzők írásaiból állt össze, eredeti nyelve az Ószövetségben döntően óhéber és arámi, az Újszövetségben pedig ógörög. A Bibliában összegyűjtött könyveken kívül voltak más hasonló tartalmú, témájú iratok is, melyek azonban nem kerültek bele az ún. bibliai kánonba. A kanonizáció folyamata hosszabb időn keresztül zajlott az i. sz. 4. századig, amelynek során tüzetesen megvizsgálták a szent iratok eredetét, tartalmát, harmonikus egységét. Amely iratok az Írások többi részével szemben ellentétes, ellenőrizhetetlen, inkoherens állításokat tartalmaztak, illetve amelyeket nem tartották "ihletett" műnek, azokat nem kanonizálták. Ezek között vannak ún. apokrif könyvek, melyeket a kanonizáció során nem fogadtak el Istentől ihletett, az Igével koherens forrásoknak (de voltak/lehetnek olyan felekezetek, amelyek elfogadják), és vannak ún. pszeudoepigráfok, melyek legfőbb jellemzője, hogy valamely apostol/próféta nevével, a többi hasonló könyvet utánozva írták meg, de lényegében hamisítványok, és bizonyíthatóan más írta őket, mint akinek a neve alatt "futnak". Az, hogy egy ókori irat nem került bele a Bibliába, önmagában még nem teszi értéktelenné, pl. a történetírás számára rendkívül fontos források lehetnek. Viszont, mivel a Bibliában csak olyan könyvek lehetnek, melyek jól használhatóak "iránytűként" Istenhez, és amelyek bizonyíthatóan Isten Szellemének kijelentése alapján íródtak, ezért csak a kijelentés szempontjából legfontosabb könyvek kerültek bele.

Bővebben olvashatsz a Biblia kanonizációjáról például a Wikipédián.

Nem árt tudni, hogy a Biblia szövegeinek eredetiségét sokan kétségbe vonták, mondván, hogy azok "tele vannak" későbbi, pl. középkori, utólagos betoldásokkal, átírták a szöveget stb. Ebben a kérdésben nagy régészeti áttörés volt a holt-tengeri tekercsek felfedezése a 20. század közepén, mely bizonyította, hogy az Ószövetségben található könyvek szövege több mint 2000 éve gyakorlatilag változatlan, vagyis az általunk ma ismert szöveg azonos az ókori zsidóság által ismert szövegekkel.

Ószövetség és Újszövetség - kánonok és fordítások

A keresztények által ismert és elfogadott Biblia két fő könyvgyűjteményből áll: az Ószövetségből (régi, elavult szóval Ótestamentum) és az Újszövetségből (régi szóval Újtestamentum). A római katolikus egyház és a protestáns egyházak által elfogadott bibliai kánon között jelentős különbség van: a katolikus Bibliában szerepelnek olyan apokrif könyvek is, melyeket a protestánsok nem fogadnak el, úgymint Tóbiás könyve, Judit könyve, Makkabeusok I-II. könyve, Sirák fia könyve, Bölcsesség könyve, Báruk könyve.

Jómagam a protestáns keresztények közé tartozónak vallom magam, és a protestáns bibliai kánont fogadom el, ezért ezen az oldalon ezt a Bibliát használom. A protestáns Biblia összesen 66 könyvet tartalmaz (39 ószövetségi és 27 újszövetségi könyvet). A legismertebb protestáns, magyar nyelvű, teljes bibliafordítás Károli Gáspáré, amely 1590-ben, több mint 400 éve jelent meg, és vizsolyi bibliaként ismert, az esetek többségében ezt a fordítást, vagy ennek revideált változatát használom. Mivel a magyar nyelv sokat változott ennek a fordításnak a megjelenése óta, néhány szöveget ma már nehezebben értünk meg, a nyelvezete, szóhasználata archaizálónak, nehézkesnek tűnik számunkra. Ezenkívül bármilyen jó és értékes is Károli munkája, számos fordítási hibát, pontatlanságot tartalmaz, ezért elengedhetetlen, hogy a bibliai szövegek tanulmányozásakor igyekezzünk az eredeti szöveg jelentéséhez ragaszkodni. Sajnos nem tudok ógörögül, sem héberül, ezért alapesetben ez nehézséget okozna, de szerencsére ma már vannak kiváló "bibliafelfedező" számítógépes programok, melyek segítségével anélkül is sokat megérthetünk az eredeti szövegből, hogy beszélnénk a Biblia eredeti nyelveit.

Egy praktikus, ingyenes program az e-Sword, amelyhez lehet magyar nyelvű Károli-bibliát letölteni, de tudtommal jelenleg csak angol nyelvű szótárakat lehet hozzá telepíteni, ezért csak akkor vagyunk "beljebb" ezzel a megoldással, ha viszonylag jól értjük az angol nyelvet.

Csak pénzért megvehető, de sok magyar nyelvű funkcióval, szótárakkal stb. rendelkező másik program a Biblia-Felfedező, amelyet én személy szerint használni szoktam, és nagyon jók a tapasztalataim, továbbá rendszeresen vannak hozzá frissítések, kiegészítő programok is, "jó hozzá a szoftvertámogatás".

Ha nincs szükséged letölthető programra, akkor az interneten is számos online Bibliát találhatsz, például itt és itt.

Az Ószövetség és az Újszövetség közti legfontosabb különbség, hogy az Ószövetség elsősorban Izrael népének a történetével és a megígért Messiás eljövetelével foglalkozik, az Istennel való szövetségi alapja pedig a mózesi Törvény (más néven a Tóra).

Az Újszövetség pedig arról szól, hogy az Ószövetségben megígért Messiás az i. sz. 1. században élt názáreti Jézus volt, aki halálával és feltámadásával egy "új szövetséget" kötött Isten és ember között, immár nemcsak Izraellel, hanem az egész emberiséggel. Az Ő földi szolgálatát, tanításait, és a mennybemenetele utáni első évtizedek eseményeit, az apostolok életét és leveleit, a korai kereszténység történetét foglalja magában, valamint János Apokalipszisét, amely a végidők eseményeit részletezi, és a legfontosabb isteni kijelentés arról, hogyan vet véget Isten ennek a jelenlegi világkorszaknak.